Jozef Banáš sa v pondelok zúčastnil na prestížnej diskusii v Budapešti.

Pod názvom "Európa na rázcestí - musíme zachrániť Európu?" usporiadala maďarská pobočka medzinárodnej organizácie spisovateľov PEN Club konferenciu, na ktorú pricestovali spisovatelia zo stredoeurópskych krajín vrátane Slovenska. Informovala o tom agentúra MTI.

Na konferencii sa ako jediný slovenský spisovateľ zúčastnil Jozef Banáš, ktorý nazval svoje úvodné vystúpenie „Môj európsky sen“ – prečítajte si ho TU. 

"Pri riešení migračnej situácie sa musia súčasne uplatniť princípy svedomia a zodpovednosti voči európskej kultúre," povedal predseda maďarského PEN Clubu Géza Szöcs. Jedným z určujúcich pilierov európskeho hodnotového systému je podľa jeho slov solidarita s tými, ktorí sa dostali do núdze alebo do nešťastia. 

"Na všetky pokusy likvidácie, prípadne premeny európskeho hodnotového poriadku treba dať jasnú odpoveď," zdôraznil Szöcs. V tejto súvislosti pripomenul, že migranti prichádzajúci do EÚ smerujú prevažne do Nemecka. "Preto je úloha, situácia a budúcnosť Berlína v tomto rozhodujúca," uviedol. 

Súčasný systém fungovania Únie nie je dobrý

Slovenský spisovateľ Jozef Banáš počas diskusie vyjadril presvedčenie, že súčasný systém fungovania únie nie je dobrý. "Všetky normy EÚ sú vypracované na situáciu, keď sa nič nedeje. Tie sú preto teraz neaplikovateľné," povedal Banáš. Významným prvkom riešenia migračnej situácie by podľa neho bolo zastavenie vraždenia na Blízkom východe a pomoc utečencom, aby sa mohli uplatniť vo svojich domovských krajinách. 

Podľa českého spisovateľa Davida Zábranského terajšia migračná kríza opäť spustila železnú oponu, pretože sa ukázalo, že krajiny, ktoré sa pred štvrťstoročím zbavili komunizmu, a Nemecko, sa neplavia na jednej lodi. 

Poľský spisovateľ Maciej Zieba upozornil na skutočnosť, že čím viac sa Európa obracia k slobode, tým viac musí rátať s nebezpečenstvom. Poznamenal, že aj obyvatelia krajín strednej Európy v nepokojných obdobiach dejín na vlastnej koži zažili potrebu solidarity s tými, čo sú v núdzi. 

Ďalší diskutujúci vrátane spisovateľov z Rumunska zdôrazňovali, že je nutné bojovať aj proti predsudkom Európanov. Vyjadrovali presvedčenie, že Brusel nemá právo určovať "perifériu" Európy a že únia by mala byť založená na spojenectve rovnocenných národov. "Jedným z dôvodov snáh o prijímanie utečencov je, že Nemci majú po druhej svetovej vojne pocit viny, ale to isté nemôžu očakávať aj od iných," povedal rumunský básnik Dorin Tudoran. 

Maďar Mátyás Sárközi, ktorý pracoval desiatky rokov ako novinár v BBC, označil za neprijateľné, že niektoré krajiny chcú iným krajinám nanútiť utečenecké kvóty. Dodal však, že Maďarsko by po istom patričnom výbere snáď mohlo prijať ľudí z Blízkeho východu.

Jozef Banáš podpisuje maďarské vydanie Zóny nadšenia,
ktorá divákov aj účastníkov konferencie mimoriadne zaujala.

 

Originálny text v maďarskom jazyku

Európa válaszúton - meg kell-e mentenünk Európát? 

A migráció kezelése során egyszerre kell érvényesülnie a lelkiismeret szavának és az európai kultúra iránti felelősségnek - hangsúlyozta Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke a szervezet által hétfőn Budapesten rendezett konferencián, amelyen közép-európai irodalmi személyiségek tekintették át a kérdést.

Az Európa válaszúton - meg kell-e mentenünk Európát? című tanácskozáson Szőcs Géza kiemelte: az európai értékrend egyik meghatározó pillére a testvériség, vagyis a szolidaritás az elesettekkel, a rászorulókkal, a szerencsétlenekkel.

Amikor Európa jövőjéről beszélünk, a lelkiismeret szavára ugyanúgy kötelességünk odafigyelni, mint a felelősség parancsára, amely az európai értékrend felszámolásának vagy átalakításának minden kísérletére határozott tagadó választ kell, hogy adjon - tette hozzá.

Mint mondta, az 1980-as években unalomig emlegetett "európai ház" ma a vihar kapujában áll, miközben alapvető igazság, hogy az érkezők "nem az Európai Unióba akarnak jönni, hanem Németországba", ezért is megkerülhetetlen Berlin szerepe, helyzete, jövője ebben a kérdésben.

Szlovákiából érkezett Jozef Banáš a vitában a Himalájában fekvő kis állam, Bhután példáját hozta fel, ott ugyanis nem a GDP, hanem a nemzeti boldogság növelése a legfőbb szempont, márpedig szerinte Európában is arra volna szükség, hogy gürcölés helyett örömteli munkát végezzünk, egészséges élelmiszerhez jussunk.

Az általa kívánatosnak nevezett megoldásban tényleges közösségek léteznek, a kultúrát nem őrli fel a globális szürkeségre törekvő szabadpiac, a nagyhatalmak pedig nem próbálják a "terrorveszéllyel fenyegetve szárnyaik alá terelni" a kisebb államokat.

Jozef Banáš szerint az EU vezetése rossz kezekben van, de a működési mechanizmusok sem megfelelőek, hiszen "az Európai Unió minden szabálya olyan helyzetre épít, amikor nem történi semmi", így most ezek alkalmazhatatlanok. A helyzet kezelésének lényeges elemeként említette, hogy állítsák le a közel-keleti öldöklést, és segítsenek a harcok elől elmenekülteknek a szülőhazájukban boldogulni.

David Zabransky cseh író szerint "ez a konfliktus nincsen felkészülve a hordákra". Megjegyezte az is: "ez a válság újra leeresztette a vasfüggönyt", hiszen a helyzet azt mutatja, hogy a kommunizmustól negyedszázada megszabadult országok és Németország "nem eveznek egy hajóban".

A Lengyelországból érkezett Maciej Zieba arra hívta fel a figyelmet: minél inkább a szabadság felé fordulunk, annál kisebb biztonsággal számolhatunk, de ez fordítva is igaz. Európát egy nagymamához hasonlította, mondván, polgárai számára a kontinens nem termékeny és nem vonzó.

Hozzátette, hogy különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között, és a közép-európai történelem viharaira utalva kijelentette, a mi népeink is megtapasztalták, nagylelkűnek és szolidárisnak kell lenni azokkal, akik szükséget szenvednek.

Mircea Dinescu román költő - utalva arra, hogy nehezen szólhat elfogulatlanul a témában, amikor négymillió honfitársa keresi boldogulását Nyugat-Európában - megjegyezte, az exodus mellett az európaiak előítéletességével is meg kell küzdeni. Utalt arra, hogy mint azt a régi erdélyi temetők is tanúsítják, Európa e részében nem szóvirág vagy vágyálom volt egykor a multikulturalizmus.

A szintén román Dorin Tudoran arról beszélt, Brüsszelnek nincsen joga önhatalmúlag perifériát kijelölni, pedig "úgy tűnik, politikai autizmusában ezt teszi", vagy háttérbe szorítani "az országprojekteket", ezért ha Európát akarunk, annak egyenlő nemzetek szövetségének kell lennie.

A befogadás egyik okaként említette, hogy a németeknek a második világháború vége óta bűntudatuk van, hozzátéve, ettől még nem várhatják ugyanezt más államoktól is. Közölte, Európa túl sokat vesztett a saját vallásháborúin ahhoz, hogy másokét a határai közé engedje.

Hírek.sk | Forrás: MTI 

 

 

A magyar származású, évtizedekig a BBC-nél dolgozó Sárközi Mátyás arról beszélt a konferencián, elfogadhatatlan, hogy egyes államok kvótarendszert akarnak kényszeríteni másokra, ugyanakkor kellő válogatás után Magyarország "talán befogadhatna" embereket a Közel-Keletről.

A magyarság kitűnő asszimilátor - jelentette ki, hozzátéve, az így érkezettek beilleszkedését támogatni kellene, a kirekesztésre nulla toleranciával tekintve, egyben elutasítva a vallási alapú iszlám törvénykezés, a saría bevezetésének bármilyen formáját is.